Az amerikai kisvállalatok egy ismert, nehéz helyzettel néznek szembe: jövedelmezőségük csökken, és egyre jobban kiszorulnak a piacról. Mindezt már a koronavírus világjárvány eredményeképpen bevezetett lezárások alatt is megtapasztalták, de a mostani inflációs környezetben már a túlélésük forog kockán.
Ahogyan arról még korábban beszámolt a Makronóm, a koronavírus által létrejött válság idején az óriási technológiai vállalatok kihasználták a lezárásokat, hogy letarolják a piacról a kisebb szereplőket.
A koronavírus világjárvány ideje alatt bevezetett lezárások (angolul: lockdowns) korlátozták a boltokban történő vásárlást, ezáltal a piac hamar rájött arra, hogy nagymértékben támaszkodhat a keresőmotorokra és a közösségi média cégekre az ügyfelek elérésében.
Ennek fényében – ahogy korábban is megírtuk – a lezárások ideje alatt az Amazon, az Apple és a Facebook hatalmas nyereségekre tehettek szert..
A Facebook teljes felhasználóinak száma 2020 márciusában elérte a 3 milliárdot, ami a világ internetezőinek mintegy kétharmadát jelenti. Az Apple bevételei is jelentősen megugrottak ugyanebben az időszakban – a negyedéves bevételei éves szinten 11 százalékkal, 59,7 milliárd dollárra nőttek, jelentette a Makronóm.
A Visual Capitalist egy nemrégiben megjelent jelentésében rámutat, hogy 2021 folyamán az Amazon, az Alphabet, az Apple, a Microsoft és a Meta együttesen 1,4 billió dollárnyi bevételre tehettek szert, ami nagyobb összeget jelent, mint Mexikó bruttó hazai terméke (GDP).
Ahogyan azt írtuk, amikor ezek a vállalatok még gyerekcipőben jártak – akárcsak az internet – az innováció szinonimái voltak, viszont a „Big Tech” vállalatok manapság soha nem látott mértékben irányítják az emberek életét, visszaélve piaci erejükkel, amelynek eredményeképpen aláássák a tisztességes versenyt és a szabadpiaci kapitalizmust.
Ebből pedig még egy további nagy probléma adódik: míg a technológiai szektorban működő óriásvállalatok kivételesen jól jártak a lezárásokkal, addig a kisebb szereplők elég nehéz helyzetbe kerültek.
Egyesek szerint a Big Tech óriások dominanciája komoly veszélyt jelent a kis- és középvállalatok túlélésére: ahogyan arra Michael Rectenwald – a New York University (NYU) korábbi oktatója – már rámutatott, a világjárvány időszakában 7,5 millió amerikai kisvállalkozást fenyegetett az a veszély, hogy véglegesen bezárja kapuit – csupán New Yorkban több mint 100 000 kisvállalkozás végleges bezárását kényszerítették ki az otthonmaradásra vonatkozó megrendelések.
Az elemzésünkben arra is rámutattunk, hogy sokak szerint a kisebb szereplőket nem csak a nagyobb szereplők szorítják ki a piacról, hanem a már akkoriban is tapasztalt infláció. A kritikusok szerint, míg az inflációs időszakban a gigavállalatok még lehetőséget is találnak a profitjuk növelésére, a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knek) komoly kihívásokkal kell szembenézniük.
Az utóbbi gondolat a manapság tapaszalt inflációs környezetben is elég erős: már számos közgazdász érvelt amellett, hogy az óriás multinacionális vállalatok a tartós árszínvonal növekedést ürügyül használva emelik áraikat, hogy könnyedén „extraprofitra” tegyenek szert.
Valóban, a nagyvállalati profitok történelmi szintet értek el – ahogyan az az alábbi ábrán is látszik – viszont az még komoly vita tárgyát alkotja, hogy ezt valóban a nagyvállalatok spekulatív tevékenysége okozza-e.
Ami biztos, hogy a kis- és középvállalatoknak a mostani gazdasági környezet egyáltalán nem kedvező: a multikkal szemben ezek korlátozott mozgástérrel rendelkeznek, ami Európa esetében például tökéletesen meglátszik.
Ahogyan arról a Makronóm már beszámolt, a gazdasági- és energiaválság közepette nem kevés európai – főleg multinacionális – vállalat tervez az Egyesült Államokba menekülni, ahol olcsóbb az energia – ráadásul kedvezőbb adóterhekre számíthatnak, és támogatásokban is részesülhetnek az odaköltöző vállalatok.
Egy kkv esetében azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen ezek a tőkeerős multinacionális cégekkel ellentétben gyakran családi vállalatok, melyek mélyen beágyazottak a helyi közösségükbe, ezáltal kevésbé képesek úgy menedzselni az energiaársokkokat, mint az ipari gigászok.
Ezért is egy alternatív, „megszorító” válságkezelési recepttel álltak elő: árakat emeltek és néhányan munkaerőt kényszerültek csökkenteni – a tervekben pedig az energiahatékonyságba való beruházás is szerepel, tekintettel a növekvő földgázárakra, míg számos cég kijelentette, hogy támogatja az atomenergia használatának növelését is.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban a nagyvállalatok profitjai rekord szintet értek el, egy friss, 331 kisvállalatot figyelembe vevő Goldman Sachs felmérés arra derít fényt, hogy a kis- és középvállalkozások súlyos problémákkal néznek szembe az Atlanti óceán túlpartján is.
Az európai vetélytársaihoz hasonlóan, az amerikai kkv-k is úgy döntöttek, hogy „megszorítanak”: 79 százalékuk határozott úgy, hogy árakat emel a tavalyi évhez képest – mutat rá a befektetési bank.
Ennek ellenére a kisvállalkozások tulajdonosainak több mint fele azt nyilatkozta, hogy jövedelmezőségük nem váltotta be a korábbi várakozásokat.
Továbbá az is kiderült a felmérésből, hogy a válaszadók 40 százaléka alacsonyabb kereslettel számolt idén a tavalyi évhez képest, míg 33 százalék nyilatkozott változatlan keresletről.
A neves pénzügyi szolgáltató rámutat, hogy a kisvállalkozások alkotják az amerikai gazdaság gerincét – ennek ellenére az ünnepi szezon közeledtével ismét rossz helyzetben találják magukat.
A kisvállalkozások nehézségeire mutat rá Joe Wall, a Goldman Sachs kisvállalati támogatási program igazgatója: „létfontosságú, hogy Washington megfeleljen az igényeiknek, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a kisvállalkozások tulajdonosainak hangját kormányunk legmagasabb szintjein is meghallják”, mondta Wall.
A Sachs kiemeli, hogy az infláció „ellopja” a profitokat a kisebb vállalatok elől, miközben a nagyvállalati szektor jövedelmezősége az egekbe ugrott. A helyzet nagyon hasonló a koronavírus világjárvány által létrejött válság időszakához, és úgy tűnik, hogy ismét a kisvállalatok túlélése forog kockán.
(Fotó: 123RF)
Harcosok Klubja, VOKS 2025, átláthatósági törvény– ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Csintalan Sándor publicista, aki önmagát háborúpárti ukrán propagandistaként aposztrofálja, és Szalai Szilárd, a Századvég elemzője.
Bemutatjuk az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Franciaország saját átláthatósági törvényét, melyek mind hasonlóak a magyarhoz.
Erről tárgyalnak Dohában.
László András cáfolja a Reuters információit. Mint mondja, az Egyesült Államokban még javában tart a USAID korrupciós ügyeinek vizsgálata, ezért „nekünk is türelmesnek kell lennünk”.
Az új egyházfőnek a teológiai mellett van filozófiai, kánonjogászi és matematikusi végzettsége is. Ez mind pontosságot és mélységet indikál. Szilvay Gergely.
A házelnök szerint a parlamentben megszűntek az érdemi viták: azonnali kérdések órája helyett azonnali sértések órája lett. Ukrajna pedig akár unión kívül, akár belül lesz, vazallus állammá válik. Kövér Lászlóval Szalai Zoltán beszélgetett.
Hekkeljük meg az ávós hivatalt, ha ők radikalizálódnak, akkor nekünk is azt kell tennünk!
Azért furcsa így látni az egykor nagy hatalmú, nagy dumájú, grafomán, de a sorsát valószínűleg megérdemlő egykori politikus közösségi médiás megsemmisülését.
